Méltányos munkát a roma fiataloknak

ILO: Intézkedésekkel kell csökkenteni a munkahelyi hátrányos megkülönböztetést és szegénységet a roma fiatalok körében

Európában a roma fiatalok mindössze 15 százaléka végzi el a középiskola felsőbb osztályait, és a 16 és 24 év közötti romák majdnem 60 százaléka nem áll foglalkoztatásban, illetve nem részesül oktatásban vagy képzésben.

Press release | 09 December 2016
Genf (ILO Hírek) – „A Roma fiatalok méltányos munkalehetőségeinek előmozdítása Közép- és Kelet-Európában” című új ILO Forráskalauz olyan jó gyakorlatokat ismertet, amelyeknek célja megszüntetni a roma fiatalok esetében jelenlévő, széles körű intézményes és munkaerő-piaci diszkriminációt és szegénységet.

Egy 2011-ben készült EU felmérés szerint csak minden harmadik roma áll foglalkoztatásban, 10-ből 9-en a nemzeti szegénységi küszöb alatt élnek, és megközelítőleg 10-ből 5 roma számolt be arról, hogy etnikai hovatartozása miatt hátrányos megkülönböztetést tapasztalt.

Emellett, az elöregedő általános európai lakossággal szemben a munkaképes roma lakosság átlag életkora 25 év, összehasonlítva az Európai Unió 40 éves átlagával. A romák teszik ki az új munkaerő-piaci belépők 10-20 százalékát.

Ugyanakkor, a fiatal roma népesség csak 15 százaléka végzi el a középiskola felső osztályait, és a 16 és 24 év közöttiek majdnem 60 százaléka nem áll foglalkoztatásban, illetve nem részesül oktatásban vagy képzésben.

„A fiatal romák olyan ördögi körben találják magukat, ahol sorsuk a magas iskolai lemorzsolódáson, a gyermekmunkán, az alacsony szakképzettségen keresztül a munkaerő-piaci belépés és ott maradás nehézségeihez, az alacsony bérekhez, a sztereotip megítéléshez és a megbélyegzéshez vezet, ami végül a gazdasági tevékenységek peremére szorítja őket” – mondta Antonio Graziosi, az ILO Közép- és Kelet-Európai Irodájának és a Méltányos Munka Szakértői Csoportjának igazgatója.

„A méltányos munka előmozdítása a romák és nem romák esetében, illetve a roma fiatalok speciális csoportjai, így a nők és leányok, illetve a fogyatékossággal élő fiatalok körében egy jobb jövő reményét vetíti előre, ahol elakadhat a szegénység körforgása, és ahol nem pazaroljuk el az értékes emberi erőforrásokat” – tette hozzá.

A romák munkaerő-piaci integrációja

A meglévő jó gyakorlatokra, esettanulmányokra és tanulságokra, valamint az ILO tapasztalataira építve a Forráskalauz olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek célja a roma fiatalok integrációjának javítása a munkaerő-piacon. A kötet bemutatja a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó jogi eszközöket és megközelítési módokat, és ismerteti a társadalombiztosítás, a méltányos munka, a készségfejlesztés és az iskolából a munkába történő átmenet fogalmát és gyakorlatát. A Forráskalauz hangsúlyozza a vállalkozásfejlesztés és a zöld gazdaság, az aktív munkaerő-piaci politikák és foglalkoztatási szolgálatok, valamint a szociális partnerek és a társadalmi párbeszéd szerepének fontosságát a roma fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása érdekében.

A történelem során a roma lakosság mindig is gazdasági, társadalmi és kulturális kirekesztéssel és hátrányos megkülönböztetéssel szembesült Európában. Európában számos, a roma közösségre irányuló nemzeti és nemzetközi tevékenységet hajtottak végre elsősorban a Roma Integráció Évtizede során (2005-2015). Ugyanakkor a romák képviselőinek, illetve a nemzeti és nemzetközi partnereknek a visszajelzései alapján az eredmények igen vegyesnek mondhatóak, és főleg a foglalkoztatás területén csak korlátozott eredmények születtek.

Az Útmutatóban két roma fényképész, Bangó Roland és Csóka Csaba képei szerepelnek.


„Egy kis faluban, Szomolyán nőttem fel. Egy barlanglakásba születtem, és gyermekkorom áram, folyóvíz vagy bármilyen más komfort nélkül telt. Édesapám már régen meghalt, édesanyám egyedül nevelt fel engem és három testvéremet” – mondta Csóka Csaba.

 
„Gyermekkoromban focista akartam lenni, de egy térdsérülés miatt fel kellett adnom ezt az álmomat. Kőművesként dolgoztam, hogy támogatni tudjam a családomat. Később három év alatt végeztem el a négy éves gimnáziumot, majd az Egri Főiskolán tanultam tovább filmkészítő szakon. Ezzel a falum történetének első, és egyben egyetlen roma diplomása lettem.”- tette hozzá.



Bangó Roland a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány szakán végzett. „Az elmúlt három és fél évben az Esélyt a Gyermekeknek Alapítványnál dolgozom videósként és terepmunkásként” – mondta. „A családomban én vagyok az első, aki diplomát szerzett. Apám nehéz fizikai munkát végzett 40 éven át, édesanyám háziasszony.”
 

A romák alkotják Európa legnagyobb kisebbségi csoportját, létszámukat 10-12 millió fő közöttire becsülik. Bár a romák gyakorlatilag minden európai országban jelen vannak, ez a népesség Közép- és Kelet-Európában koncentrálódik – több mint 3 millió roma él csak Romániában, Bulgáriában és Magyarországon. A Nyugat-Balkánon is számottevő létszámban vannak jelen, Szerbiában létszámuk eléri a 600.000 főt.