Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2015

Enyhül, de közel sem ért még véget a fiatalok foglalkoztatási válsága

A 2012 és 2014 közötti időszakban tapasztalt mérsékelt javulás ellenére a fiatalok munkanélküliségi rátája továbbra is jelentősen meghaladja a válság előtti szintet. Világszerte fiatalok milliói számára jelent még mindig hosszú, kemény küzdelmet a tisztességes munka keresése.

Press release | 09 October 2015
Fiatalok munkanélkülisége a világon, 1995−2015
GENF (ILO hírek) – Az ILO Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2015 című ma megjelent kiadványa szerint, bár a fiatalok globális munkanélküliségi rátája 13 százalékon stagnál a 2007 és 2010 közötti gyors növekedést követően, ez még mindig jóval meghaladja a válság előtti 11,7 százalékos szintet.

A jelentés rámutat arra, hogy 2014-ben a munkanélküli fiatalok száma 73,3 millióra csökkent. Ez 3,3 millióval kevesebb, mint a válság 2009-es csúcspontját jellemző 76,6 millió.

2012-höz képest a fiatalok körében a munkanélküliség 1,4 százalékkal csökkent a fejlett gazdaságokban és az Európai Unióban, és legfeljebb fél százalékkal Közép- és Délkelet Európában (a nem uniós tagországokban), valamint a FÁK-országokban, Latin-Amerikában, a Karib-térségben és Fekete-Afrikában. A többi régió – Kelet-Ázsia, Délkelet-Ázsia a csendes-óceáni térség, a Közel-kelet és Észak-Afrika – 20102 és 2014 között a fiatalok munkanélküliségi rátája növekedését tapasztalta, illetve Dél-Ázsia esetében nem történt változás (lást a táblázatot).

Mivel csökken a fiatal foglalkoztatottak száma, a fiatalok munkanélküliségi rátája változatlanul magas marad, annak ellenére, hogy kevesebb a munkanélküli fiatal. Sőt, a jelentés előrejelzései szerint ez az arány 2015-re várhatóan eléri a 13,1 százalékot.

„Bíztatónak tűnik látni a pozitív változásaikat a fiatalok foglalkoztatási trendjeiben a Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2013 című kiadványhoz képest” – mondja Sara Elder, a jelentés vezető szerzője. „Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy a javulás nem általános, és a globális fiatal munkaerő közel 43 százaléka még mindig vagy munkanélküli, vagy van ugyan munkája, de szegénységben él. Továbbra sem könnyű fiatalként elindulni a mai munkaerőpiacon.”


Több fiatal nő és férfi vesz részt az oktatásban, de még mindig nehéz átmeneti időszak jellemzi a munkaerőpiacot

A teljes globális munkaerőn belül a fiatalok aránya – akár foglalkoztatottak, akár munkanélküliek – csökken. Ennek egyik oka az, hogy egyre több (bár még mindig nem elég) fiatal vesz részt az oktatásban.

Emellett azonban az alacsony jövedelmű országokban továbbra is fiatalok milliói hagyják ott az iskolát, hogy túlságosan korán munkát vállaljanak. A jelentés szerint az alacsony jövedelmű országokban a fiatalok 31 százaléka nem rendelkezik semmiféle képzettséggel, szemben a közepes jövedelmű államok alsó, illetve felső sávjába tartozó országokkal, ahol ez az arány 6, illetve 2 százalék.

Fiatalok munkanélküliségi rátája régiók szerint, 1995 és 2005−14
A jelentés emellett rávilágít a nemek között továbbra is fennálló szakadékra: a fiatal nők részvételi aránya a munkaerőpiacon a legtöbb régióban jóval alacsonyabb a fiatal férfiakénál. A munkanélküliség is változatlanul nagyobb mértékben fenyegeti a nőket, mint a férfiakat.

A fejlett gazdaságokban emelkedett azoknak a fiataloknak a száma, akik munkát találnak, a munkahelyek minősége azonban elmarad a várakozásaiktól. És még mindig túl sokan szenvednek a hosszú távú munkanélküliségtől. Az Európai Unióban háromból több mint egy munkanélküli fiatal keres több mint egy éve munkát.

Eközben a fejlődő gazdaságokat továbbra is a strukturális munkanélküliség, az informális foglalkoztatás és a szegénységben élő dolgozók jellemzik. Miközben a munkavállalók körében tapasztalható szegénység (napi 2 USD-nél alacsonyabb jövedelem) csökkent az elmúlt 20 év során, a fejlődő világban még mindig 169 millió (háromból egy) fiatal dolgozót érint. Ez a szám 286 millióra emelkedik, ha beleszámítjuk azokat, akik épp hogy a szegénységi küszöb fölött vannak (napi 4 USD-nél alacsonyabb jövedelem).

A jelentés – a közelmúltban elvégzett, az iskolából a munkahelyre történő átmenetet vizsgáló felmérések (school-to-work transition surveys, SWTS)* alapján új információkat tár fel arról, hogy a fiatalok miként kerülnek be a munkaerőpiacra. Azok számára, akik stabil munkahelyre vágynak, az átmeneti időszak átlagban 19 hónapig tart. Az egyetemet végzett fiataloknak harmadannyi időre van szükségük ahhoz, hogy stabil munkahelyet találjanak, mint a csak általános iskolát végzetteknek. A legtöbb esetben az átmeneti időszak hosszabb ideig tart a nők esetében, mint a férfiaknál.


Ideje erőteljesebben fellépnünk: befektetés a készségekbe és a minőségi munkahelyteremtésbe

A technológiában, a munkavégzésben és a foglalkoztatási viszonyokban bekövetkezett gyors változások, valamint a start-upok új formái állandó alkalmazkodást igényelnek az új munkaerő-piaci viszonyokhoz, és szükségessé teszik a készségekkel kapcsolatos kereslet és kínálat közötti eltérés kezelését.

Ahhoz, hogy a fiataloknak megteremtsük a lehető legjobb lehetőségeket a tisztességes munkához való hozzáféréshez, a legmagasabb minőségű oktatásba és képzésekbe kell befektetnünk, amelyek lehetővé teszik a számukra a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő készségek elsajátítását. Emellett biztosítani kell a részükre a szociális védelmet és az alapszolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy milyen típusú munkaszerződésük van, továbbá egyenlő esélyeket kell teremteni, hogy minden arra vágyó fiatal – nemüktől, jövedelmi szintjüktől és társadalmi-gazdasági hátterüktől függetlenül – produktív munkát kaphasson.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a mai ifjúság számára nem könnyű a bekapcsolódás a munkaerő-piacba, és a folytatódó globális gazdasági visszaesés mellett ez várhatóan így is fog maradni. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az eddigieknél nagyobb beruházások a fiatalok foglalkoztatását növelő célirányos fellépésekbe bőven megtérülnek. Ideje, hogy erőteljesebben fellépjünk a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása érdekében” – mondja Azita Berar Awad, az ILO Foglalkoztatáspolitikai Főosztályának igazgatója.

Ahhoz, hogy a köz- és magánbefektetések, és egyéb, a gazdasági növekedés beindulását célzó intézkedések eredményeit megfelelően kiaknázhassuk, a munkahelyteremtést célzó erőfeszítéseket olyan lépésekkel kell kombinálni, amelyek a fiatalokat érő hátrányok megszüntetésére irányulnak.

„A Fenntartható fejlesztési célok menetrendje 2030 (2030 Sustainable Development Agenda), – folytatja Berar Awad – és azon belül a fiatalok foglalkoztatásának hangsúlyos szerepe a 8. célkitűzésben új lehetőségeket teremt arra, hogy átfogó globális partnerségek jöjjenek létre, amelyek az eddigieknél nagyobb léptékű fellépéseket tudnak támogatni. A mai generáció válság okozta nehéz helyzetének enyhítéséhez, valamint a befogadóbb munkaerőpiacok és társadalmak megteremtéséhez szükséges a beruházások növelése.”

* A Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2015 című jelentés 30, az iskolából a munkahelyre történő átmenetet vizsgáló felmérés (SWTS) adatait tartalmazza a Work4Youth projektből, amely az ILO és a The MasterCard Foundation partnerségén alapul