This story was written by the ILO Newsroom For official ILO statements and speeches, please visit our “Statements and Speeches” section.

Új kiadvány

Új ILO tanulmány az európai középosztály zsugorodására hivja fel a figyelmet

Az új könyv olyan politikák kialakitására szólit fel, amely megállitaná a középosztály erózióját az Európai Unióban.

Press release | 06 December 2016
GENF (ILO Hírek) Egy új, ILO által végzett összehasonlító tanulmány szerint az európai középosztály 2,3 %-kal zsugorodott 2004 és 2011 között, és a legfrissebb adatok szerint a csökkenés az azóta eltelt időszakban tovább fokozódott.


Az Európa eltűnő középosztálya? Bizonyítékok a munka világából című új tanulmány szerint a hanyatlás még erőteljesebbnek mondható néhány országban, például Németországban és Görögországban. A tanulmány az ILO és az Edward Elgar Publishing közös kiadásában jelent meg egy, az Európai Bizottság által finanszírozott projekt keretében.


A középosztály gerincéhez – amely csoport az átlagjövedelem 80 és 120 százaléka közötti jövedelemmel rendelkezőket foglalja magába – az Európai Unió háztartásainak 23-40 százaléka tartozik.

A középosztály még mindig Dániában és Svédországban a legerősebb (40, illetve 39 százalék), és Lettországban (23%) és Litvániában (24 %) a leggyengébb.

„Az erősebb középosztállyal rendelkező országokat az egy háztartásban élő, munkahellyel rendelkező felnőttek magasabb száma és kétkeresős háztartások számának növekedése jellemzi.” – mondta el a kötet kiadója, Daniel Vaughan-Whitehead, az ILO vezető közgazdásza.


Ezt az állítást támasztja alá Spanyolország példája, ahol a középosztály 1980-as évek óta megfigyelhető dinamikus növekedése elsősorban a nők munkaerő-piaci részvételi arányának látványos emelkedésének tudható be.


“Ez azt is jelenti, hogy egy jövedelem ma már talán nem elegendő a középosztályban maradáshoz. Egyes, általában középosztálybéliként számon tartott és nők által dominált szakmák képviselői – így például a tanárok és az orvosok - ma már nem feltétlenül tartoznak a közepes jövedelmű csoportokhoz” – tette hozzá Daniel Vaughan-Whitehead.

A középosztály lecsúszása az alacsonyabb jövedelmi csoportokba

A tanulmány bemutatja a medián jövedelmet is, amelytől mért távolság alapján megállapítható, hogy a gazdasági és pénzügyi válság során, elsősorban 2008 és 2011 között csökkent a középosztályba tartozók száma.

Ugyanakkor a középosztály zsugorodása már a krízis előtt is számos országban, elsősorban Németországban (-3 százalék évente) de Luxemburgban, Hollandiában, Görögországban, az Egyesült Királyságban és még Dániában is tapasztalható volt. Ezekben az országokban a munkavállalók gyakran az alacsonyabb jövedelmű csoportokba csúsztak le.

A középosztályba tartozókat igen hátrányosan érintették a válság munka világára gyakorolt negatív hatásai az olyan országokban, mint Görögország, Spanyolország, Észtország, Ciprus és Portugália. Bár a válságot megelőzően a középosztályba tartozók száma emelkedett Spanyolországban, a krízis kezdetekor ez a tendencia megfordult. Hasonlóképpen a középosztály közép- és kelet-európai országokban tapasztalható erősödése szintén megtorpant a válság hatására.

Célzott szakpolitikai válaszok szükségessége

A középosztály eróziója a munka világában több komplex tényezőnek tudható be, amelyeknek relatív súlya a nemzeti kontextustól függően változik. Néhány országban az alacsonyabb bérek és közszférában foglalkoztatottak számának csökkenése – ami hátrányosabban érintette a nők munkaerőpiaci részvételét az állami szektorban – vezetett a középosztály hanyatlásához. Más országokban az egyes szakmákhoz vagy foglalkozásokhoz tartozó munkavállalók elvándorlása játszott fontos szerepet. A munkahelyek rosszabb minősége, az alacsony béren működő ágazatok, illetve a fokozatosan gyengülő kollektív alku mechanizmusok is hozzájárultak a folyamathoz. Ezzel szemben a stabil ipari kapcsolatok – ahogy az Hollandiában, Svédországban, Belgiumban és Franciaországban volt megfigyelhető – a középosztály nagyobb stabilitásához vezettek ezekben az országokban.

A könyv külön fejezetekben foglalkozik a balti államokkal, Belgiummal, Franciaországgal, Németországgal, Görögországgal, Magyarországgal, Írországgal, Olaszországgal, Hollandiával, Portugáliával, Spanyolországgal, Svédországgal és az Egyesült Királysággal.

“A középosztály gyengülése komoly aggodalmakra ad okot, elsősorban azért, mert leginkább a fiatalokat sújtja, és így növeli a generációk közötti jövedelemkülönbséget. Így, a megnövekedett egyenlőtlenségek és a középosztály fokozódó lemorzsolódása miatt célzott szakpolitikai intézkedésekre van szükség a folyamat megállítása érdekében. Ezek az intézkedések nemcsak az életszínvonal javulásához, hanem a fenntartható gazdasági növekedés ösztönzéséhez is hozzájárulnak majd” állapította meg Heinz Koller, az ILO főigazgató helyettese és az Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának igazgatója.

Az ILO kiadványa két, egymástól eltérő szemszögből vizsgálja a jövedelmi egyenlőtlenségek kérdését: egyrészt meghatározza, hogy a munka világában mely jelenségek és trendek járulhattak hozzá a jövedelmi egyenlőtlenségek kialakulásához; másrészt az egyenlőtlenségeket különböző – és nem csak a két szélsőség, azaz a legmagasabb és legalacsonyabb - jövedelmi csoportok perspektívájából közelíti meg. A fő hangsúly a közepes jövedelmű, vagy az általában középosztályba sorolt csoportokon van.